Amellett, hogy erősen kritizálta az új Európai Bizottság geopolitikai ügyekbeli beavatkozását a Ryanair vezére, Michael O'Leary, durva stílusban mondta el borúlátó véleményét a Brexit-tárgyalások esélyeiről is a Politico-nak egy keddi légiügyi rendezvényen.
Miután elfogadták az EU-s tagállamok a Brexit-ügyi főtárgyaló tárgyalási mandátumát, elárulta a tárgyalási stratégiája főbb pontjait ma délután Michel Barnier. Jelzése szerint tíz tárgyalócsoportot hoz létre és jövő hétfőn indulnak a tárgyalások, amelyen keményen védeni akarják majd az EU érdekeit a vámmentes és kvóták nélküli szabadkereskedelmi megállapodás elérése érdekében. Barnier már most figyelmeztett, hogy az év végéig rendelkezésre álló idő túl szűk ahhoz, hogy minden kérdésről meg tudjanak egyezni a britekkel.
Új elemet is bemondott az EU-brit kereskedelmi megállapodás feltételeként tegnapi beszédében Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló, miközben Boris Johnson brit kormányfő a megállapodás nélküli brit kizuhanás forgatókönyvét is belengette beszédében – mindez pedig elég volt ahhoz, hogy szokatlanul nagyot essen a font az EU-ból való kilépés első munkanapján.
Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója hétfőn bemutatja azt, hogy milyen tárgyalási keretet ajánl Londonnak a 11 hónapos átmeneti időszak utánra és kiszivárgott információk szerint arra tesz majd javaslatot, hogy az EU kössön társulási megállapodást az Egyesült Királysággal – írja az MTI.
Amennyiben idén év végéig nem jönne létre az EU27 és a kilépő Egyesült Királyság között egy hosszabb távú kereskedelmi megállapodás, akkor várhatóan a magyar termékek 6-13%-ára vetnének ki a britek vámokat, és a magyar GDP-t nagyjából 0,2-0,8 százalékkal csökkentené az első időszakban ez a helyzet – jelezte a Magyar Nemzetnek a Brexitért felelős magyar miniszteri biztos.
Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a jogviszony létrejötte után 47 évvel és egy hónappal, közép-európai idő szerint péntek éjfélkor megszűnt, azaz jogilag kiléptek az EU-ból. Ez példátlan az EU történetében. Az uniós intézményekben a britek képviselete megszűnt, így mostantól nem szólhatnak bele a közös jogalkotásba, de legalább év végéig még kötelezően vonatkozik rájuk az uniós joganyag. Jelen tudásunk szerint december 31-én a britek uniós tagsága a gyakorlatban is megszűnik: kilépnek a közös piacból és a vámunióból, az EU büdzsébe sem fizetnek már be, de hatalmas kérdés, hogy mi lép mindezen viszonyrendszer helyébe. Az alábbiakban történelmi áttekintésbe helyezzük a brit EU-tagságot, az annak megszűnéséhez vezető folyamatokat és a kilátásokra is kitérünk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, Charles Michellel, az Európai Tanács, és David Sassolival, a parlament elnökével közösen az Európai Parlamentben tartott pénteki sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy a tapasztalatok szerint az erő nem az elszigeteltségben, hanem a közös munkával felépített unióban rejlik.
Ahhoz, hogy egy „nagyon alapvető” kereskedelmi megállapodást meg tudjon kötni év végéig az EU27 az Egyesült Királysággal, amely jövő január 1-től hatályba tud lépni, június 22-ig el kell dönteni az idén prioritást élvező témákat, aztán a többivel majd jövőre foglalkoznak – jelezte egy névtelenséget kérő diplomata a Politiconak.
Az Európai Parlament képviselői szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésükön tartott szavazáson jóváhagyták Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást. Ez azután történt, hogy az Egyesült Királyság Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletének vezetője letétbe helyezte a Brexitről szóló megállapodást brit részről megerősítő ratifikációs okmányt az Európai Unió Tanácsánál Brüsszelben.
Szabadkereskedelem vagy hatnapos kamionsor - a brit üzleti szektor tanulmányainak kissé tömörített következtetései alapján ez a két szélső lehetőség áll Nagy-Britannia és uniós kereskedelmi partnerei előtt, ha London és az EU nem jut átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra a brit EU-tagság pénteki megszűnése után kezdődő átmeneti időszak végéig.
Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt a magasan képzett külföldi szakemberek a brit kormány hétfőn közzétett szabályozási tervezete szerint.
Liam Fox volt brit külkereskedelmi miniszter szerint nem lesz lehetséges a teljesen akadálymentes kétoldalú kereskedelem az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után.
Hétfőn három helyen is leszavazta a brit felsőház (Lordok Háza) a Boris Johnson kormányfő által az alsóházon már átvitt Brexit-törvényt, így megkapta az első három szimbolikus ütését a miniszterelnök.
Öttel több képviselője lesz az Európai Néppártnak az Európai Parlamentben a britek január 31-i kilépése és az így megüresedő 73-ból 27 mandátum tagállamok közötti újraelosztásának következtében. Az EPP mellett csak a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia növeli majd képviselőinek számát a frissített, 705 tagú EP-ben, mindenki más rosszabbul jár majd - írja a Bruxinfo.
A múlt héten nyert nagy politikai felhatalmazásnak köszönhetően 358:234 arányban elfogadta a brit alsóház ma az Európai Unióból való kilépésről szóló törvényt második olvasatban, így az részletes vitára bocsátható majd január elején. Mindez pedig reálissá teszi azt a forgatókönyvet, amit Boris Johnson kormányfő ígért, miszerint január 31-én éjfélkor tényleg ki tud lépni jogilag az ország az EU-ból. A gyakorlatban azonban még legalább jövő év végéig tag lesz.
Ma kerül a brit alsóház elé az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás, amely kapcsán a miniszterelnöki hivatal azt közölte: a ratifikálás során jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek is a január 31-re tervezett Brexit után 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.
Ma, azaz csütörtökön II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével hivatalosan megkezdődik az egy héttel ezelőtti választások után megalakult új brit parlament első törvényalkotási évadja. Ennek egyik központi eleme lesz a Brexit-törvény, amelyet már pénteken benyújt az alsóháznak Boris Johnson kormányfő.
A december 12-i brit előrehozott választásokon váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormányzásra Boris Johnson pártja, így jövő január 31-én megtörténhet a Brexit. A gyakorlatban viszont 2022 végéig is benne maradhat még az Egyesült Királyság az Európai Unióban, ez pedig remek hírnek tűnik Magyarország számára is, hiszen kevesebb EU-s pénzt bukhatunk, mint amivel eddig számolhattunk. Mai videónkban ezt a komplex témát járja körbe Weinhardt Attila, a Portfolio Uniós Források rovatának vezető elemzője.
Címlapkép forrása: MTI/EPA Olivier Hostlet
Az, hogy váratlanul erős felhatalmazást kapott a kormánypárt a tegnapi brit választásokon, furcsa módon remek hír Magyarországnak is, mert kevesebb EU-s pénzt bukhat a 2021 utáni időszakban, mint amit eddig tudtunk.
A várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott a kormányzó brit Konzervatív Párt a csütörtöki előrehozott parlamenti választáson az immár csaknem végleges pénteki adatok szerint. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor az elmúlt több mint nyolc évtized legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Boris Johnson szerint a konzervatív párti kormány arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határnapjáig, január 31-ig "minden további nélkül" léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Így lesz a magasan képzett katonákból ágyútöltelék.
Januárra már be is léphetnek.
A termelékenység viszont nem nő ezzel párhuzamosan.
A hatóságok hatástalanították.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
